Bold Agro Kft.: Mezőgazdaság hatékonyan és felelősen

A fenntartható növény- és sertéstenyésztésről

A Cargill Zrt. kérdezett bennünket arról, hogy társaságunk növény- és sertéstenyésztésében mit jelent a fenntarthatóság. Az Agrár Iránytűben megjelent riport az alábbiakban olvasható:

A Bold Agro Mezőgazdasági Kft. derecskei székhelyű sertéstenyésztő valamint növény-, és gyümölcstermesztő agrárvállalkozás. Több mint 100 embert foglalkoztat folyamatosan.
A társaság sertés üzletága 15 évvel ezelőtt indult, egy 1970-es években épült telep megvásárlásával. 6-8 év próbálkozás után született meg a döntés, a mai modern telep megvalósításáról, amely jelenleg 2200 db tenyészkoca állománnyal működik.
Gyümölcstermesztés üzletágon belül alma- és meggytermesztéssel foglalkozik a vállalkozás, tevékenységéhez kapcsolódik hűtőház, csomagoló üzemeltetése és a gyümölcs feldolgozása is, amelynek vezérterméke a derecske almalé.
A növénytermesztés során a Kft. a terület adottságainak megfelelően kukoricát, búzát, árpát termel a földeken. Célja, a saját állatállományuk, azaz a sertéstelep takarmány szükségletének előállítása.

Tóth Sándorral, a Bold Agro Kft. cégvezetőjével beszélgettem az energiahatékonyság témakörében.

- A Bold Agro Kft. szlogenje: mezőgazdaság hatékonyan és felelősen, olvasható ez honlapjukon. Mit jelent ez?
A hatékonyságot az üzleti fenntarthatóság miatt, a felelősséget pedig a fogyasztók, az állatok, a környezet, a munkavállalók, a partnerek, végső soron a társadalom elvárásainak való megfelelés miatt tartjuk fontosnak. A Bold Agro Kft. elkötelezett a hatékony és felelős mezőgazdasági termelés mellett.

- Hogyan értelmezik az energiahatékonyság fogalmát a termelésük során?

Véleményünk szerint a mezőgazdaságnak ma kettős célrendszernek kell megfelelnie.
• Az egyik, hogy a mezőgazdaságnak a világ növekvő népességének élelmiszer ellátását, illetve a termények más célú felhasználásának alapanyagigényét biztosítania kell.
• A másik, hogy a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal takarékoskodnunk kell.

Ezért a mezőgazdaság szereplőinek olyan megoldásokat kell kialakítaniuk és megvalósítaniuk, amelyekkel ezek a célok fenntartható módon biztosíthatóak. Tevékenységünk során komplex megoldásokat keresünk. Úgy gondoljuk, hogy a kettős célrendszert leginkább úgy tudjuk elérni, hogy növeljük a fajlagos hozamokat, ezáltal az egységnyi termékre jutó fajlagos energia felhasználás alacsonyabb lesz. A változás mérésével tudjuk értékelni magunkat.

A növénytermesztést értékelve azt láthatjuk, hogy Magyarországon az elmúlt 1-2 évtizedben a fő növények (kukorica, búza) termésátlaga alapvetően nem növekedett, és emellett még a termésátlagok jelentős ingadozása is megfigyelhető a különböző évjáratok függvényében. A saját növénytermesztésünkben is ezt tapasztaltuk. Amikor ennek okát vizsgáltuk, összefüggést találtunk a talajok humusztartalmának csökkenése és termés mennyiség illetőleg a hozamok ingadozása között.
A humusztartalom csökkenése – amely negatívan befolyásolja a talajok tápanyag és vízszolgáltató képességét – az állatállomány, konkrétan a szervestrágyázás drasztikus lecsökkenésével magyarázható.



Ebből adódóan számunkra egyértelmű volt a stratégia, a sertéságazatunkban képződő trágya teljes mennyiségét beépítettük a növénytermesztés tápanyagmérlegébe. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt két-három évben hígtrágyakezelést folytatunk a területeink döntő hányadában, és táblaszinten lebontva tápanyag-gazdálkodási tervet készítünk a szerves- és a műtrágya kijuttatás tekintetében. Mára ennek már a hozamokban is mérhető hatása van.

A trágyázásnál maradva a fő növényünknél, a kukoricánál, az általános magyar növénytermesztési gyakorlatban a kukorica számára adott nitrogén mennyiség kijuttatása a vetés előtt történik, vagy legjobb esetben megosztva vetés előtt és kultivátorozáskor. Azonban ez nem illeszkedik a növény nitrogén felvételi görbéjéhez. Ez két problémát vet fel, jelentős nitrogén veszteség és ezáltal környezeti terhelés. (Itt jegyzem meg, az elmúlt évben az ország jelentős részét nitrát érzékennyé nyilvánították, amely éppen az eddigi trágyázási gyakorlat újragondolását teszi szükségessé.) A másik probléma, hogy nem áll a növény számára megfelelő időben és mennyiségben a felvehető tápanyag rendelkezésre.

Megoldásként egy olyan önjáró gépet vásároltunk, amely lehetővé teszi az állományban történő kijuttatást, így igazodik a növény nitrogén felvételéhez a tápanyag-utánpótlás, mely hozzájárul a magasabb hozam eléréséhez, és a témánknál maradva az alacsonyabb energia felhasználáshoz.

Harmadik fontos tényező a talajok víz- és tápanyag szolgáltató képességének megőrzésében és javításában, a talajművelés. Azt gondoljuk, hogy a magyar viszonyok között van szerepe és helye a szántásnak, nem lehet elfelejteni, de a szántás nélküli talajművelésnek ugyanolyan létjogosultsága van. A forgatás nélküli talajművelésnek kevesebb az energia szükséglete ez közvetlenül kedvezőbb a növénytermesztés energia mérlegére, emellett a víz- és szervesanyag megőrzésben is fontos szerepe van, ami kedvezően hat a terméseredményekre. Területünk 40%-án a forgatás nélküli talajművelést alkalmazzuk.

A növénytermesztéshez kapcsolódó gabonatárolás során is módosítottuk technológiánkat, ennek részeként a betárolt gabonát lehűtjük az erre a célra kifejlesztett gabonahűtőkkel, így a betárolt termény egészségesen, hosszú ideig minden további kezelés nélkül eltartható. Ha a technológia váltás egyenlegét vizsgáljuk, akkor egyértelműen pozitív a kép. Ugyanis a forgatások elmaradásának energia megtakarítása és a további termény veszteség elkerülése, valamint a vegyszeres kezelések mellőzéséből fakadó előnyök meghaladják a hűtés költségét, mind amellett biológiai értelemben sokkal egészségesebb marad a tárolt termény, ami a felhasználás szempontjából lényeges. Vevőink egy része már értékeli a tárolás e formáját, de sajnos ez még nem általános.

Nem beszéltünk az energiatakarékos, hatékonyabb gépekről, mert úgy gondoljuk, hogy ez elsősorban a gépgyártók feladata, a termelők feladata viszont azon technológiák kiválasztása és lehetőség szerinti alkalmazása során van, amely megvalósítja fajlagosan a leghatékonyabb energia felhasználást a termelésben.

- A sertéstenyésztésben hogyan valósítják meg a hatékonyabb energia felhasználást?


A mi álláspontunk szerint a környezeti terhelés és az energia felhasználás szempontjából a nagyüzemi termelés a leghatékonyabb és legkevésbé környezetterhelő, ha azt a fajlagos termékre vetítjük. Az elmúlt években megvalósított fejlesztéseinknél a hatékonyságra és felelősségre minden technológiai elem tervezésénél kiemelten figyeltünk. Ennek eredményeként a világ vezető sertéstartó országainak eredményeivel azonos fajlagos hozamszinteket tudtunk elérni (például 32 választott malac/koca/év). A fajlagos telepi takarmány felhasználásunk 3 kg/ 1 kg sertéshús alatt van, ami kiemelkedően fontos a takarmány előállítás, termőföld lekötés és vízfelhasználás, összességében a felhasznált energia csökkentése szempontjából.

Az energiahatékonyság szempontjából másik fontos elem, amit alkalmazunk a sertések takarmányozásának fő komponensét biztosító kukorica nedvesen történő betakarítása és tárolása. Mi a sertéseket nedves takarmánnyal etetjük, ebből adódóan pazarló lenne az a technológia, amely először leszárítja a kukoricát, majd később visszanedvesíti az etetéshez és akkor itt még nem beszéltünk arról, hogy a szárítás során sérül a kukorica beltartalma, ami további tápanyagveszteséget eredményez. Természetesen meg kell jegyezni azt is, hogy a nedvesen történő tárolás nagyobb technológiai fegyelmet követel meg a gazdálkodótól, mint az általános gyakorlat szerinti légszáraz kukorica tárolása.

- A vízkészletet, víztakarékosságot többször említette, miért érzi ezt kiemelten fontosnak?

Az édesvízkészlet csökken a világon, takarékosan kellene bánni vele, fontos erre odafigyelni.

- Milyen alternatív energiaforrást használnak?

A sertéstelep fűtését 95 %-ban szalmával, szármaradvánnyal biztosítjuk. Megtérül és munkahelyet is teremtett a gázfűtéshez viszonyítva. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy bár a terület kis részét érinti, de a szervesanyag visszapótlásra, mint már említettem kiemelt figyelmet kell fordítani.

- Mit ajánlana a többi termelőnek?

A tudomány és a technológia folyamatosan fejlődik a mezőgazdaságban is, ezért a gazdáknak nyitottnak kell lennünk az új eredmények alkalmazására.


Forrás: Agrár Iránytű



Környezetvédelem

almaskert-halo.jpg

Végezzünk bármilyen tevékenységet, folyamatosan szem előtt tartjuk környezetünk igényeit, változásait. Munkánkat hatékonyan, felelősen végezzük. Garantálni igyekszünk a fenntartható termelési gyakorlatot, biztosítani a környezeti javak megőrzését. Elősegítjük a zöld fejlődést, amivel példát szeretnénk állítani más társaságok elé is.

Bővebben a környezettudatosságról >

Közösségi szerep

almavalogatas.jpg

A Bold Agro, mint Derecske egyik legnagyobb foglalkoztatója, átérzi a helyi közösségben betöltött szerepét. Munkavállalóinak állandó munkahelyet és jó munkakörnyezetet biztosít, valamint idénymunkával enyhít a település munkanélküliségi gondjain, lehetőség szerint helyi munkavállalók alkalmazásával.

Bővebben a közösségi szerepvállalásról >

Derecske Alma

derecskealma

A Derecske alma egy olyan márkát képvisel, mely ízvilágával és minőségével kimagaslik a többi közül. Egy környezet- és egészségtudatos almáról van szó, mellyel az a célunk, hogy valódi minőséget teremtsünk ezen a piacon.

Tudjon meg még többet a Derecske almáról >